Ez a két haldokló nyárfa sok állatfajnak ad otthont. Jótéteményeiről hosszan olvashatsz majd, de egy dologról ne feledkezz meg! Szélviharban az elszáradt ágak könnyen leszakadhatnak. Ha a füled mellett süvít a szél, akkor siess tovább, és gyere vissza csendes időben! Nyáron nehéz megközelíteni a fák törzsét, mert áthatolhatatlan dzsungel veszi őket körül. A bozót része egy kúszónövény is, amelynek tavasztól őszig sűrű lombja van. Lombhullás után aztán megfigyelheted az előző évekből ott maradt összefonódó liánkötegeket. Erről a növényről érdemes beszélni.
A komló diadalútja
A közönséges komló tudományos neve úgy hangzik, mintha gyerekek halandzsáznának: Humulus lupulus. Gyöktörzse akár 20 évig is élhet, föld feletti kapaszkodó hajtásait minden évben újra növeszti. Kétlaki, vagyis egy-egy növényen csak porzós vagy csak termős virágok nőnek. A női virágok apró tobozoknak néznek ki, a komló emiatt népszerű, hiszen ez a sörgyártás alapanyaga. Itt a környéken látsz lány komlót?
A tobozszerű virágokból nyerik ki az illó olajokat, gyantát, csersavat és más keserűanyagokat, amelyek nélkül ma már nem tudjuk elképzelni a sört. Pedig sört, vagy inkább ízesített árpalét már sok ezer évvel ezelőtt ittak az emberek. A középkori keresztény szerzetesekre volt szükség ahhoz, hogy a sört komlóval ízesítsék. A barátok azért váltak a sörfőzés mestereivé, mert böjti szabályaik szerint tápláló sört koplalás idején is ihattak. Európában régóta termesztik a komlót, de legyen ennyi elég, hiszen nem sörismereti tanösvényen vagyunk. Csak még egy megjegyzést engedj meg! A magyarországi komlótermesztés hagyományait a települések nevei is mutatják. Például Füzérkomlós Zemplénben, Tótkomlós Békésben és Komló Baranyában. Ez utóbbinak címerében is láthatod a komlót.
Az igazi erdő feltétele a holtfa
Sok kiránduló, ha az erdőben elszáradt fát, a talajon fekvő törzset vagy ferdén fennakadt ágat lát, mérgesen mondja: „Borzasztó ez a rendetlenség!”. Pedig az erdő rendje más, mint a fűnyíróval gondozott kerteké. Rovarászok számításai szerint a Magyarországon honos 6300 bogárfajból legalább 1000 holtfához vagy a holtfákon élő gombákhoz kötődik. Az erős rágójú bogarak felaprózzák, járatokkal tárják fel a fát, így utat nyitnak a gombáknak és a korhadt faanyaggal táplálkozó bogaraknak. „Na jó, de mi van az így elszaporodó kártékony rovarokkal? Azok elpusztítják az élő fákat is, nem?” – kérdezik sokan. A rövid válasz: Nem. A holtfában élő állatok nem támadják meg az egészséges fákat, hiszen azok kémiai és biológiai módszerekkel védekeznek ellenük: gyantát, csersavat és más riasztó anyagokat termelnek, vagy gyorsan benövik a rovarok okozta apró kezdeti sérüléseket. A holtfáknak köszönhetően az egész erdő biológiai sokfélesége nő, a rendszer egészségesebbé, stabilabbá válik. Lássunk egy példát!
Cincérek, harkályok, cinkék
Kinek jó az, hogy az előttünk lévő nyárfákat nem vágták ki erejük teljében, 30 éves korukban? Hát például a diófacincérnek. A diófacincér ugyanis nemcsak a diófát szereti, kedvencei közé tartoznak a puhafák, például a nyárak is. A világosbarna rejtőszínű bogár hossza az 5 cm-t is elérheti. A hímek csápja hosszabb, mint a testük, a nőstényeké lényegesen rövidebb. Lárvája elsősorban a még lábon álló, de már elhalt, vagy erősen beteg, pusztulóban lévő fákban fejlődik, ahol ujjnyi vastag járatokat rág, majd bebábozódik. A kifejlett bogár a nyár második felében, a fa tengelyével párhuzamos, ovális alakú röpnyíláson keresztül hagyja el a fát. A bogarak napközben a fakéreg alatt vagy faodvakban bújnak meg, de napnyugta után – különösen fejlámpa fényében – van esélyed, hogy megpillantsd a fák törzsén mászkáló vagy repkedő bogarakat.
A nyomokból ítélve a leggyakoribb hazai harkály, a nagy fakopáncs is rendszeresen felkeresi a fát. A hím fakopáncs több odút is készít, aztán a tojóval közösen választják ki fészkük helyét. Az üresen maradó vagy felhagyott odúkat viszont énekesmadarak vehetik igénybe, például a verebek, csuszka vagy a képen látható kicsi és bájos, de más madarakkal szemben elég agresszív kék cinege. Az odúlakó énekesmadarak és a denevérek csak akkor tűnnek fel, ha kész harkályodúkat találnak. Ha ezeken a törzseken érdekes „odúfoglalókat” látsz, írd meg a tábla jobb alsó sarkában olvasható e-mail címekre. Köszönjük.
