A Péterhalmi-erdő a Főváros pesti oldalának erdői közül az egyik legnagyobb egybefüggő erdőterület. A Pilisi Parkerdő ezt az erdőt évtizedek óta parkerdőként kezeli a XVIII. kerület önkormányzatának támogatásával, 2021 óta pedig a Budapest erdőinek ökológiai és klímavédelmi értékeinek megőrzésére és gyarapítására irányuló Városierdő-fejlesztési Programjának egyik legfontosabb helyszíne.
A Péterhalmi erdő 1950-es, 60-as években az erdész elődök által telepített erdő, amelynek még lábon álló, eredeti faállománya elöregedett és a különféle, nagyvárosi környezet okozta károsító hatásoknak erősen kitett (zaj-, füst- és porterhelés, antropogén terhelés, extrém hőhatás, vízhiány).
- A klímaváltozás a pesti oldali erdőkhöz hasonlóan a Péterhalmi erdőt is erősen érinti, állapotát a folyamatosan csökkenő talajvízszint, az egyre gyakoribb aszályos időszakok, valamint az egyenetlen éves csapadékeloszlás következményeként a fák csúcsszáradása, legyengülése és az egyéb károsítók (rovarok és gombák) elleni gyenge védekezőképesség határozza meg.
- A városi erdők nem őserdők, sokrétű feladataikat emberi beavatkozások nélkül nem tudják tartósan ellátni, nem képesek változatlan minőségben fennmaradni: a közjóléti céllal valamikor mesterségesen telepített egykorú, általában azonos fafajú erdőállományok fái gyakran már középkorukban pusztulni kezdenek. Szakértő beavatkozás nélkül az összedőlő erdőt inváziós növények borítják el, amelyek egy bozótos, elhanyagolt terület benyomását fogják kelteni.
- A Pilisi Parkerdő Zrt. pontosan a fenti okok miatt 2019-ben indította el Városierdő-fejlesztési Programját, amelynek legfontosabb célja a Főváros erdőinek klímaadaptációja, ökológiai értékeinek megőrzése és gyarapítása, nem utolsó sorban a folyamatos erdőborítás megőrzése.
- A Pilisi Parkerdő a Városierdő-fejlesztési Program egyik megalapozó szakmai lépéseként az Erdészeti Tudományos Intézettel közösen műholdfelvételeken és klímakutatásokon alapuló úgynevezett klímaszcenáriókat készített a Főváros erdőterületeire. Ebből kiderült, hogy a pesti oldali erdők esetében komoly beavatkozások és ráfordítások nélkül 30-50 éven belül sajnos akár az erdők megmaradása is kérdéses.
- A folyamatos erdőborítás hosszútávú megőrzése a pesti oldalon, így a Péterhalmi erdőben is egy meglehetősen nagy kihívásokkal járó szakmai küzdelem, hiszen a valaha egy időben telepített, mára elöregedett és a klímaváltozás miatt folyamatosan romló állapotú erdőállományt (amelyet hagyományos szakmai szempontok szerint végvágással és az erdő újraültetésével lehetne racionálisan megújítani) alternatív, természetközeli erdőkezelési módszerekkel, lépésről-lépésre lehet és kell megújítani.
- A Pilisi Parkerdő a Városierdő-fejlesztési Program keretében kezelt budapesti erdőterületeken nem alkalmaz klasszikus véghasználati módszereket, ott sem, ahol ez hagyományosan indokolt lenne és természetvédelmi szempontból nem problematikus. A Péterhalmi-erdőben utoljára 2021-ben egy közút melletti, állapota miatt erősen balesetveszélyes, fél hektáros erdőrészletet termeltünk le egyben.
- A Pilisi Parkerdő munkálatai eredményeként a Péterhelmi erdő szerkezete közelebb kerül a természetes állapotokhoz, miközben növekszik a biodiverzitása és az alkalmazkodóképessége. A beavatkozások az erdő faállományának 4-7 %-át érintik, helyenként eltérő mértékben. Az elvégzett munkák eredményeként az erdő megújul, fenntartható módon fejlődik tovább, miközben megőrzi természeti és közösségi értékeit.
- A Pilisi Parkerdő a városierdő-kezelés során a lehető legtermészetközelibb módszereket alkalmazza a megújuló erdő változatossága, biodiverzitása érdekében. Ez a csemeteültetésnél azt jelenti, hogy egy-egy területre relatíve sok csemetét ültet el, így létrejöhet közöttük az a természeti körülmények között működő szelekciós verseny, amelyből az adott termőhelyhez, mikroklímához legjobban alkalmazkodó egyedek kerülnek ki győztesen, míg a többiek elpusztulnak. Ez a magyarázata annak, hogy a Péterhalmi-erdőben a felújítás alatt lévő erdőrészletekben a látogatók számos elültetett és száradó facsemetével találkoznak.
- A Pilisi Parkerdő a forrásoktól, azaz a támogatók aktív jelenlététől függően tud az erdők megőrzését célzó feladatokkal haladni. Ez történik jelenleg a Péterhalmi erdőben is. Az erdőfelújítás produktív része természetesen jóval később válik a laikusok, így az aggódó helyi közösség számára láthatóvá, mint az állomány elöregedése és a klímaváltozás negatív hatásai miatti pusztulás.
- A kerületi önkormányzat és a Pilisi Parkerdő együttműködése évtizedes múltra tekint vissza. Az önkormányzat a Városierdő-fejlesztési Program támogató partnere, a Péterhalmi erdő megújításának céljait, koncepcióját és egyes lépéseit a testület ismeri és jóváhagyta, a párbeszéd az önkormányzat és a Pilisi Parkerdő között folyamatos, ahogyan az erdőt érintő számos kérdésben és feladatban a gyakorlati együttműködés is, így az alapok adottak a Péterhalmi erdő megőrzésére.
A fővárosi erdők megőrzése és fejlesztése abszolút közügy, amelyet jelenleg a Pilisi Parkerdő saját gazdálkodásának forrásaiból, valamint a zöldebb jövő iránt elkötelezett önkormányzatok és vállalatok hozzájárulásainak köszönhetően végez. Budapest városi erdőinek megőrzése érdekében az anyagi források mellett kiemelt szerepe van a társadalom és a helyi közösségek támogató érdeklődésének és együttműködésének is.
Kapcsolódó videótartalmak
Városi Erdők Budapesten konferencia – összefoglaló
Budapest hat kerületében folytatódik a Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programja
A visegrádi Bertényi Miklós Fűvészkert fenyveseinek pusztulása és megújulása
Szajkók is segítik a Pilisi Parkerdő erdészeit a városi erdők fejlesztésében
Városi erdőkezelés a Pilisi Parkerdőnél