Guckler Károly jó munkát végzett. Szeretettel köszöntünk a 100 éves Guckler Károly úton kialakított tanösvényen! A séta innen a Virágos-nyeregig és vissza 7 km hosszú. Az Óbuda fölötti hegyoldalban kényelmes út vezet.
Szeretettel köszöntünk!
Guckler Károly jó munkát végzett
Szeretettel köszöntünk a 100 éves Guckler Károly úton kialakított tanösvényen! A séta innen a Virágos-nyeregig és vissza 7 km hosszú. Az Óbuda fölötti hegyoldalban kényelmes út vezet. Guckler Károly erdőmester száz éve, az első világháború idején úgy alakította ki, hogy szinte egyáltalán ne emelkedjen, és ne lejtsen, végig kb. 370 méteres tengerszint feletti magasságban haladjon. Igazi mestermű ez, különösen annak ismeretében, hogy a nehéz terepen az útépítés 1917-18-ban két évnél rövidebb ideig tartott. Erre bizonyíték a Székesfőváros közgyűlésén elhangzott felszólalás.
Képzeld el, hogy a száz évvel ezelőtti technikai színvonalon micsoda feladat lehetett ezt az utat kevesebb, mint két év alatt megépíteni! Honnan lehet tudni, hogy a pénz megszavazásától Guckler Károly megünnepléséig mindössze két év telt el? A Fővárosi Közlöny régi számai könyvtárakban ma már elektronikusan is elérhetők. A 29. évfolyam 36. száma beszámol Budapest Székesfőváros 1918. július 17-ei közgyűléséről, ahol Dr. Nigrinyi György felszólalásában ezt mondta:
„Két évvel ezelőtt indítványoztam a költségvetés általános vitájában, hogy az óbudai Hármashatár-hegyre az utat meg kellene csináltatni, mert ha a közönség tudja, hogy ez a vidék milyen élvezetet nyújt, már régen megcsinálták volna ezt az utat. A közgyűlés volt szíves az indítványomat akkor elfogadni, a tanács végre is hajtotta, ha nem is teljes egészében, legalább részletében úgy, hogy megfelelő szép út van a Hármashatár-hegyre, mint a Csúcshegyre. Nagyon ajánlom figyelmükbe ezt a sétautat, de nem mulaszthatom el, hogy ne kérjem a közgyűléstől, hogy Guckler Károly erdőmesternek, aki ezt a szép utat létesítette, köszönetét fejezze ki. (Helyeslés.)”
Nem ördöngösség
Ha van okostelefonod, és látni akarod a beszéd szövegét, fényképezd le az itt látható QR-kódot. Az IOS rendszerű telefonok minden külön alkalmazás nélkül felismerik és értelmezik a QR-kódokat. Az Android rendszerűekre külön le kell töltened egy QR-kód olvasót, de hidd el, megéri! A tanösvény táblákon lévő QR-kódok segítségével videókat, szép fényképeket, kiegészítő magyarázatokat érhetsz el, ezeket később a Pilisi Parkerdő honlapján is megnézheted. Egyszerűen írd be a keresőbe, hogy: QR-kód olvasó letöltése. Biztos sikerülni fog!
Nem csak a húszéveseké a világ
Persze az emberek évezredeken át egész jól megvoltak az erdőben okostelefon és internet nélkül is. Ha nem élsz ezekkel a lehetőségekkel, ne ess kétségbe, a tanösvény Neked is tartogat érdekességeket. Lesz itt szó öttusa világbajnokságtól az Árpád híd építésén át a makkokat elásó mókusokig sokféle témáról. Szép régi képeket is láthatsz a táblákon. Például a Fortepan fotóarchívumnak köszönhetően ezt az 1927-ben készült fotót, amely alig 10 évvel az út megépítése után készült. Megcsodálhatod rajta a Guckler-sziklát – amit út közben majd közelről is láthatsz –, az elegáns turista sétabotját és bricsesznadrágját, na meg a kiváló útfelületet és a hegyoldal felőli védőkorlátot.
Fent és lent
Tanösvényünk azért kapta a „Fent és lent” nevet, mert itt az erdőben közelről csodálhatod a hársfákat, szarvasbogarakat és sziklákat, ugyanakkor ott, ahol a fák között feltűnik Óbuda, az állomások távolban megfigyelhető látnivalókról szólnak. Közben Guckler Károly újra és újra szóba kerül, hiszen ő 1882-től 1923-ig nagyon sokat tett a budapesti erdőkért. Életéről itt olvashatsz.
Guckler Károly
Guckler Károly 1858 és 1923 között élt, a 19. század végén és a 20. század elején a Budai-hegység és különösen a Hármashatár-hegy térségében zajló erdészeti munkák kiemelkedő alakja volt. A selmecbányai Erdészeti és Bányászati Akadémián 1875-1880-ig tanult, majd 1882-ben a Főváros szolgálatába állt. 41 éven keresztül dolgozott Budapest erdeiért, 1923-ban, 65 éves korában halt meg.
Nem volt könnyű dolga, Budapesten kopár hegyoldalakat, kizsarolt erdőket talált. A kivágott tölgyesek helyén felnőtt sarjerdőket óriási lendülettel próbálta makkvetéssel jobb minőségű erdőkké alakítani. A vágásterületek nagysága miatt komoly kritikák érték, ennek hatására finomította gyakorlatát.
Guckler óriási érdemeket szerzett a Budai-hegység fátlanná vált területeinek erdősítésében. A kopárokat bécsi mintára feketefenyővel ültette be, munkája éppen itt a Hármashatár-hegy környékén a leglátványosabb, de a fővárosban a 19. és 20. század fordulóján máshol is nagy területen ültettek erdőket. A feketefenyvesek alatt egy évszázad alatt gyarapodott a talaj, így néhány éve a Pilisi Parkerdő Budapesti Erdészete megkezdhette a fenyvesek átalakítását lombos erdőkké.
Guckler vitathatatlanul tehetséges erdei útépítő volt. Ahogy az 1918-ban elkészült Guckler Károly út példáján is láthatjuk, az általa épített utak azóta is kiválóan szolgálják a kirándulókat és az erdészeti munkákat.
Régóta Guckler út a neve
A Guckler sétautat tanösvény nélkül is sokan használták. A futók szintútnak hívják, a sétálók, akik a fák között a kilátást keresik, panoráma útnak. A térképek egy részén a Nagy-Farkastorok-völgyig tartó szakasz neve Feketesalak út, ha megrugdalod a földet, néhol tényleg előbukkan a feketeség. Az út északi felét minden térképen egységesen Guckler Károly útnak hívják, mert 1924-ben a sétautat Budapest egy évvel korábban elhunyt főerdészéről nevezték el.
Egy tehetséges plébános rajza
A hegyoldalról van egy régi képünk. A 19. század elején ha a polgár Óbudáról felnézett a a hegyoldalba, szinte csak szőlőket látott. Kollár István óbudai plébános 1812-ben az Óbudai-sziget déli csúcsáról gyönyörű szépiarajzot készített saját templomáról, a Szent Péter és Pál főplébánia templomról. A képaláírásban ugyan mentegetőzik, hogy nem tanult rajzolni, de úgy látszik, volt hozzá tehetsége. A Hármashatár-hegy kedvelői számára még a templomnál és a barátságos kis óbudai házaknál is izgalmasabb, hogy a plébános úr megörökítette a hegyoldalba felkapaszkodó szőlőket. A toronytól balra a mai Kiscelli Múzeum, jobbra a Hármashatár-hegy csúcsa látható. A szőlők fölött inkább kopasz hegyek vannak, mint erdők.
Megpróbáltuk 206 évvel később lefényképezni, hogy ugyanarról a pontról ma mit látna Kollár István. Nem volt könnyű. A templom megvan, de a templom előtt fák, mögötte meg óriási háztömbök takarták el a hegyeket. Végül a templom mögötti tízemeletes ház tetejéről elkészült a kép. A Kiscelli Múzeum épülete a fotón is látszik, ez segíti a két kép összehasonlítását. A mai fotón csaknem a gerincig házakat látunk, máshol szerencsére erdőket, szőlő viszont sehol sincsen. Hogy miért? Ez lesz a következő állomás témája.
Séta a vackorig és vissza
A tanösvényen összesen 14 állomást találsz. Az első hét tábla az út jobb oldalán áll, a nyolcadik a Virágos-nyeregben egy vackorfa mellett. A visszafelé vezető úton a hegy felőli oldalon láthatod a 9-14. állomásokat. Senki nem tiltja meg, hogy a Virágos-nyereg felé haladva a túlsó oldalon lévő táblákat is megnézd, de ha ugyanerre jössz vissza, érdemes az út második felére is hagyni látnivalókat és játékos feladatokat. Jó kirándulást!
