Visegrádi Fellegvár

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült, és a tatárjárás során pusztult el. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az úgynevezett “asszonyház” is.

A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, amely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, amit északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.

Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából az egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, majd 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, míg legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak. Érdekesség, hogy Fellegvárhoz is vezető, az ország legszebb panoráma autóútjának nyomvonalterve Szabó Károly és Luttonszky Zoltán tervező erdőmérnökök rajzasztalán született meg.

A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során:

• Szent Korona kiállítás
• Vártörténeti kiállítás
• Panoptikum (1335-ös visegrádi királytalálkozó emlékére)
• Középkori fegyvertörténeti kiállítás
• Úri vadászat a középkorban

Nyitvatartás

márc. 1. – márc. 31.	minden nap	9.00	17.00
ápr. 1. – szept. 30.	minden nap	9.00	18.00
okt. 1. – okt. 26.	minden nap	9.00	17.00
okt. 27. – nov. 30.	minden nap	9.00	16.00
dec. 01. - dec 23.	péntek, szombat, vasárnap	9.00	15.00
dec 24., 25.	ZÁRVA
dec 26. - jan. 12.	minden nap	9.00	16.00
jan 13. - febr 28.	péntek, szombat, vasárnap	9.00	16.00

A változtatás jogát fenntartjuk.

Belépők (2024. január 1-től érvényes árak):
PÉNZTÁRZÁRÁS A NYITVATARTÁSI IDŐ VÉGE ELŐTT 30 PERCCEL!

• felnőtt jegy: 2.500 Ft/fő,
• diák- és nyugdíjas jegy: 1.250 Ft/fő
• gyermek 6 éves korig: ingyenes
• nyugdíjas 70 év felett: ingyenes

NEM SZERETNE SORBA ÁLLNI A PÉNZTÁRNÁL? VÁSÁROLJA MEG ELŐRE BELÉPŐJEGYÉT!

 

Idegenvezetés a Mátyás Király Múzeumnál igényelhető.

Parkolási díjak:
(A parkolókat nem a Pilisi Parkerdő üzemelteti)

• Vár parkoló
  Autó: 1.300 Ft / 2 óra
  A további megkezdett órák 600 Ft / óra
  Busz: 1.900 Ft / óra
• Bob pálya parkoló
  Autó: Hétköznap 1.700 Ft / nap
  Hétvége 1.800 Ft/nap
  Ünnepnap + hosszú hétvége  2.000 Ft / nap
  16 órától  700 Ft
  Busz: 1.400 Ft\ óra

VÉDD A KÖRNYEZETET, HASZNÁLD A TÖMEGKÖZLEKEDÉST!

Hajóval: https://mahartpassnave.hu/hu/budapest-szentendre-visegrad-kirandulohajo
Busszal:

2025. MÁRCIUS 30 – OKTÓBER 25.
CSAK SZOMBATON ÉS VASÁRNAP + ÜNNEPNAPOKON

FEL:

Indul a visegrádi Rév megállótól Kisvillámig:

09:30 (Budapestről indul 08:15-kor)
10:35 (Visegrádról indul 10:35-kor)
11:30 (Budapestről indul 10:15-kor)
15:30 (Szentendréről indul 14:45-kor)
17:30 (Budapestről indul 16:15-kor)

LE:

Indul Kisvillámtól:

10:00 (Visegrádig közlekedik)
12:00 (Szentendréig közlekedik)
14:00 (Szentendréig közlekedik)
16:00 (Budapestig közlekedik)
18:00 (Budapestig közlekedik)

A busz a Fellegvárnál, a Bob pályánál és a Mogyoróhegyen is megáll.

További információ:

telefon: : +36 20 9846 174
E-mail: visegrad@pprt.hu

Térkép: